A mikotoxinokról általában

A mikotoxinok egyre inkább központi élelmiszerbiztonsági kérdéskörré válnak. Az aflatoxinnal kapcsolatos riasztások a leggyakoribbak. Az aflatoxinok a táplálékkal kerülhetnek az emberi szervezetbe, ezért mind az élelmiszerekben, mind a takarmányokban a megengedett határérték egyre szigorúbban szabályozott.


Nem véletlen, hogy a mikotoxinokat “rejtett gyilkosoknak” is nevezik. A mikotoxinokok takarmányba kerülve szaporodás-biológiai problémákat okozhatnak, növelhetik az állatok fogékonyságát egyes betegségekre, a szarvasmarhák esetében pedig csökkenthetik a tejtermelést is. A mikotoxinokkal való szennyezettség a termény értékét és a gazdaság/gazdálkodás teljesítményét is jelentősen befolyásolhatja. Jelentős bevételkiesést okozhat, ha a gabonát, takarmányokat áron alul lehet csak értékesíteni, illetve ha átvételkor a toxinszennyezettség miatt visszafordítják a szállítmányt.


A megendedett mikotoxin szennyezettségi szintet törvényileg szabályozzák, így termelői és forgalmazó oldalról is fontos a kimutatási módszerek ismerete, bevezetése és alkalmazása. Mivel a mikotoxinok általában már kis koncentrációban károkat okoznak, fontos hogy minél nagyobb érzékenységű módszerek álljanak rendelkezésre kimutatásukra.


A Soft Flow Hungary Kft. által forgalmazott ELISA kitek versenyképes áron, gyorsan és hatékonyan képesek a 6 legfontosabb mikotoxin kvantitatív kimutatására.


A legjelentősebb mikotoxinok az aflatoxinok, trichotecének, fumonizinek, zeralenonok, ochratoxin A és ergot-alkaloidok.


Aflatoxinok: Elsősorban az Aspergillus flavus és Aspergillus paraziticus fajok termelik. Az Aspergillus faj főleg kukoricánál, gyapotnál, földimogyorónál fordul elő. Az Aspergillus flavus okozza a kukorica csőrothadását. Krónikus gyulladást, májkárosodást, daganatképződést okozhatnak. Az aflatoxinok furano-kumarin származékok. A toxinok jellemzője, hogy szinte kizárólag olajos magvakon, 30-35 °C -kos hőmérsékleten, 80% feletti relatív páratartalomnál termelődnek. A természetben több mint 10 féle aflatoxin előfordulásáról tudunk, ezek közül az Aflatoxin B1 a legmérgezőbb.


Fumonisinok: A fumonizinek 1988 óta ismert mikotoxinok, amelyeket négy csoportba (A, B, C, P) sorolnak. Toxikológiai szempontból a B-csoportba tartozó fumonizinek (FB1, FB2, FB3, FB4) a legfontosabbak. Az FB1 a leggyakoribb és a legnagyobb mennyiségben előforduló közegészségügyi szempontból veszélyes mikotoxin. A kukorica különböző betegségeit (csőpenészesedés, szárkorhadás, szemfertőzés) okozó Fusarium verticillioides penészgomba a fumonizinek egyik legfontosabb termelője. Állatoknál leginkább lovaknál és sertéseknél okoz komoly megbetegedéseket, de rágcsálóknál rákkeltő hatásukat is kimutatták.


Trichotecének: A mikotoxinok széles családját alkotják, melyeket több gomba is termel, de főleg a Fusarium és a Stachybotritis fajok. A leggyakrabban előforduló trichotecén a DON (deoxinivalenol vagy vomitoxin), amely főleg búzánál, árpánál és kukoricánál fordul elő; illetve egy másik gyakran előforduló tirchotecén a T2 toxin. Más fuzárium toxinokhoz hasonlóan ezek is alacsony hőmérsékleten termelődnek (0-10 °C ), így elsősorban a téli gabonatárolás esetében kell gondot fordítani a Fusariumok okozta fertőzés elkerülésére, illetve a gabona tárolására.


Ezen toxinok a vérképző rendszert támadják meg, erős sejtmérgek, az idegrendszert és immunrendszert károsító hatásukat is kimutatták. Emellett emésztési rendellenességet is okozhatnak.Gabonafélekben és feldolgozott gabona termékekben (kenyér, maláta, sör) van/lehet jelen, de a DON szennyezést búzából készült liszten és kenyéren kívül már bébitápszerekből is kimutatták.A sertés- és baromfitartásban különösen nagy veszteséget okoznak, mert csökkentik a takarmányfogyasztást, gátolják a fehérjeszintézist, így rontják a hús- és tojástermelés hatékonyságát. A DON-nal szennyezett takarmányt az állatok visszautasítják, ha mégis elfogyasztják, akkor nagyobb koncentrációban hányást okoz.


Zearalenone (F2) toxin: Elsősorban a Fusarium gramineanum és Fusarium roseum gombafajok termelik. Ösztrogén analóg vegyület, kémiai szerkezetét tekintve kumarinszármazék. Ösztrogén-szerű hatásán kívül sertéseknél méhszájgyulladást is okoz. Gyakran fordul elő a trichotecénekkel együtt, főleg árpánál, búzánál, zabnál és kukoricánál.


Ochratoxin A (OTA): Főleg a Penicillium verrucosum gombafaj termeli. β-fenilalanin vegyület, klórszármazék, így jóval mérgezőbb a B változatnál. A raktári penészgombák által termelt toxinok közül ez a leggyakoribb. Széles hőmérsékleti tartomány között termelődhet: 4-30 °C . Erős vesekárosító (főleg sertéseknél mutatták ki), illetve teratogén (ivarszerveket károsító ill. magzatkárosító) hatása van. A toxinnal szennyezett takarmányt fogyasztó állatokból, és azok által termelt tejből is kimutatták, így közvetve az emberre is veszélyes toxin.


Az OTA jelenlétét világszerte kimutatták már különböző élelmiszerekben, főleg gabonában, gabonatermékekben, hüvelyesekben, kávéban, sörben, szőlőlében, mazsolában, borban, kakaóban, mogyorófélékben és fűszerekben. A fenti élelmiszereken kívül kimutatható ehető belsőségekből és vérből is.


A mikotoxinokat csoportosíthatjuk aszerint, hogy az ún. raktári vagy szántóföldi penészgombák termelik őket, azaz a gombák már a szántóföldön, vagy raktározás közben termelik toxinjaikat.


raktári penészgombák főbb képviselői: Aspergillus és Penicillium fajok; az általuk termelt főbb mikotoxinok: aflatoxinok, Ochratoxin-A, citrinin, patulin, ergot toxinok


termőföldi penészgombák: Fusarium fajok; főbb mikotoxinok: Zearalenone (F2 toxin), trichotecének (T2, DON), fumonizinek